Elköszönésről

“-Köszönj el az irodától…

-Igen, egy kicsit szomorú is vagyok most…

-De 2 hét és visszajössz…

-Igen, igazad van, de akkor is szomorú vagyok egy kicsit…”

Lehetek szomorú, ha elmegyek egy helyről, ahol 10 hetet töltöttem?

Hiányozhat valami, ennyi idő után?

Hiányozhat úgy, hogy más is hiányzik?

Lehet-e üresség érzésem, úgy, hogy tényleg mindjárt visszajövök?

Ilyen csak velem történik?

A magyar emberek melankolikus jellemzője ez, vagy más nemzet is hasonlóan gondolkodik?

Miért van az, hogy soha semmi nem elég jó, amikor épp történik?

Milyen lesz holnap visszaérkezni egy 21 éves barátom temetésére?

Milyen volt átélni hasonlót, már többször az életben?

A normatív traumák mindenkinek ugyanannyira fájnak?

Mi számít traumának?

Van előnye az érzékenységnek?

Miért félünk a változástól?

Lehet ide rövid bejegyzést írni?

Lehet ide olyan bejegyzést írni, amiben nincs válasz, csak kérdés?

Lehetek most egy kicsit szomorú?