4 min read

A sziget déli része, mint úticél

Avagy a hétvégékről, 3. rész.
A sziget déli része, mint úticél
Photo by CALIN STAN / Unsplash

Mosta, a lakhelyem, az elhelyezkedéséből adódóan mindentől távol és mindenhez közel van.

A sziget északi része talán a legegyszerűbben elérhető, a St. Paul’s-be legurulni 15 perc, Mdina szintén egy rövid ‘mászás’ után elérhető, Mellieha kerékpárral már inkább edzésjelleggel bír, de szintén vállalható.

A Valetta-Sliema-St. Julian’s rész inkább buszos/taxis, több szempont miatt.

A ‘leghosszabb’ bringás túrák/edzések általában a sziget déli, délkeleti része felé vezetnek. Ez a gyakorlatban, Birzebbuga-t, Marsaxlokk-ot és Marsaskala-t jelenti az én értelmezésemben, na meg St. Peter’s Pool-t és Il-Kalanka-t (ami a legjobb éjjel kettőkor lehet, bár ezt már sosem tudjuk meg :().

Az égtájakról volt egy hosszabb vitánk a nyaralásukat itt töltő magyar barátokkal, szóval inkább nézzük meg, én mire gondolok, ha erre az elnyújtott, ‘tojásformájú’ szigetre ránézek a térképen, és azt mondom, a déli része:

Persze nézhetjük úgy is, hogy a Blue Grotto is délen van, de nem szívesen nyitok ki itt ilyen vitákat =)

Visszatérve a felsorolt városokra. Tudni érdemes, hogy a sziget ezen részében történik a hajóforgalom, árukereskedelem legnagyobb része. Mindez azt eredményezi, hogy ha kimegyünk az egyébként sokszor gyönyörű, homokos tengerpartra, jó eséllyel egy hajódokkban, kikötőben is gyönyörködhetünk.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a sziget ezen része ne lenne csodálatos, és ne lenne tele felfedezésre váró helyekkel, vagy hangulatos éttermekkel, jobbnál jobb kávézókkal.

Lássuk hát:

Marsaxlokk

A leghíresebbel és egyben a leg-mainstream-ebbel kezdem, mert számos helyen hangsúlyozzák, ha Máltán jár az ember, el kell mennie a Marsaxlokk-i (hal)piacra. Szorult helyzetben van ugyanakkor ez az ember, ha éppenséggel nem szereti, vagy kimondottan utálja a halat, esetleg a piacokat. Persze az atmoszféra magával ragadó, egy tengeröböl mellett húzódó hosszú bazár, de kell még legyen itt valami, ami miatt megéri idelátogatni. Például egy homokos tengerpart.

És igen, van itt ilyen, de ami méginkább vonzó, hogy egy közeli félsziget tenger felőli oldalán található a Szent Péter medencéje és az Il-Kalanka, néhol medúzáktól hemzsegő strandja.

Ez utóbbi egyébként nagyon biztonságos, ha nem realizáljuk a medúzák közelségét, és csak utólag értesülünk róla, hogy majdnem mindenkit megcsíptek. Ez is jól bizonyítja, hogy nem érdemes előre aggódni, mert nagy eséllyel nem abba a problémába futunk bele, amitől féltünk…

Birżebbuġa

Ez a ‘repülőtér alatt’ található kisváros régóta érdekel, mégpedig a távolsága miatt. Az odajutás során főként ipari részen haladhatunk el, amennyiben a (hétvégén) kietlen főutat választjuk. Raktárak, dokkok, a repülőtér és a kikötő közelségéből fakadó indusztriális tájkép. És egy homokos, kellemesen szellős strand. Amely mögött a kedvenc helyi kávézóláncom, a Coffee Circus Kínáról elnevezett egysége fogad, zseniális ebédet, mindenre jó kombuchát és mesteri kávét kínálva. A helyet egy kínai család viszi, amikor azt mondjuk, kicsit csípősen kérjük a tésztát, azért legyünk elővigyázatosak. Nagyon finom volt minden, így a bringázás utáni jól megérdemelt ebéd után a strandolás végeztével is idelátogattam. A visszaút a Dingli sziklák felé vezetett, a repülőteret hátulról megkerülve, de erről már írtam korábban.

Érdemes tehát idejönni, ha szeretnénk egy hosszút tekerni, egy egészséges, csípős és finom ebédet elfogyasztani, jó kávékat és kombuchát inni, na meg a homokos strandon feküdni és nem zavar minket a konténerhajók látványa.

Marsaskala

A legvégére hagytam ezt a várost, mert ez tetszett a legjobban.

Az augsztusi hazatérésem napján voltam itt, némileg rohanva, így szerettem volna egy kellemes, szeptemberi napot eltölteni a tengerparton aznap, amikor Magyarországon télikabátban fagytak szét az emberek, a hirtelen lehűlés és sok eső miatt.

Az összesen 55 km-esre nyúló biciklistúra közepén nem árt, ha van némi “könnyű jutalom” is, amiért érdemes ezt utat bevállalni. Ezt a Little Chief nevű, már korábban tesztelt kávézó és a helyi Coffee Circus szolgáltatta. A görög eredetű, tört és turmixolt jéggel, illetve tejhabbal készülő Freddo Cappucino ezen a nyáron a máltai hőség miatt nagy kedvencemmé vált, csakúgy, mint a mindig jóleső espresso tonic. Ez a két hűsítő/frissítő mindig jól esik egy hosszabb tekerés után.

A városban több strand elérhető, sziklás és homokos kivitelben, több út, sőt még bicikliút/sáv is vezet ide, a tengerparti sétány pedig páratlan, amelyet különböző éttermek szegélyeznek.

Ezt a várost csak ajánlani tudom, mert tényleg megéri itt tölteni legalább egy fél napot.

Összefoglalásként, a hétvégéken van egyedül lehetőségem távolabbi részeket felfedezni, és mivel a sziget ezen részében található városokat, strandokat, helyeket jórészt felfedeztem, magabiztosan állíthatom, hogy érdemes eltölteni ezen a részen 1-2 napot, mert teljesen más atmoszférát tapasztalhatunk.