A lassan felmelegedő temperamentum és a Startup Festival Máltán
Volt egyszer egy fontos beszélgetésem egy fontos emberrel, aki felhívta egy fontos dologra a figyelmem. Ez az volt, hogy az amit sokszor érzek teljesen normális, sőt még kvázi pszichológiai címkéje is van. Ez pedig az ún. “lassan felmelegedő temperamentum”.
A kifejezés Thomas és Chess híres temperamentumelméletében jelenik. Röviden azt a viselkedést mutatja be, ha egy gyereknek (embernek) egy új környezetben idő kell ahhoz, hogy kényelmesen érezze magát, viszont idővel nagyon is képes feloldódni és jól érezni magát ebben a bizonyos új helyzetben.
Nos, ez a leírás olyannyira jól jellemez engem, továbbá feltételezem számtalan másik embert a világon, hogy nagyon csodálkozom azon, hogy az interneten nagyon nehezen találtam meg ezt a kifejezést.
Legtöbbször “szociális szorongásnak”, “gátlásosságnak” vagy "szégyenlősségnek" tulajdonítják, ami véleményem szerint egy erős negatív töltetű címke, ezeket pedig jobb szeretem elkerülni.
A lényeg, amit én kiolvasok ebből a kifejezésből, hogy ez egy jellemvonás, kevéssé alakítható, kvázi adottság.
És mint számos más adottság, lehetőség is egyben, persze akkor, ha felismerjük, azonosítjuk és belegondolunk mit adhat.
Nézhetjük ugyan a “negatív” oldaláról, tehát a kezdeti “szorongás” fázisról. Vagy akár onnan is, hogy a folyamat végén biztosra vehető egy már-már katarzisértékű feloldódás, jó érzések tömkelege.
Persze-persze, könnyű elméletben a pozitív oldalát nézni egy legtöbbször a valóságban frusztrációt okozó dolognak, a gyakorlat nyilván ezt felülírja.
Viszont azt is megtanultam, hogy érdemes bízni a folyamatban. Tehát abban, hogy biztosra vehető a feloldódás.
Mit ad nekem ez a temperamentum, mi zajlik bennem általában:
- Nagyobb társaságba való csöppenéskor valóban szociális szorongásos tüneteket észlelek, valószínűleg nem sok embernek kell bemutatni ennek a megnyilvánulásait.
- Preferálom a kisebb csoportos 1-2 emberrel történő beszélgetéseket.
- Nagyobb társaságban szeretek csendben lenni.
- Szeretek kevesebb emberrel, de mélyebben kapcsolódni.
- Az esemény előrehaladtával egyre inkább érzem komfortosan magam.
- Ugyanakkor amennyiben van legalább 1 ember (én “horgonynak” szoktam őket hívni), akit jól ismerek, netalán feltétel nélkül megbízok benne, az egész szorongásos élmény tovaszállhat.
- Mindezek általában “magasan funkcionáló szorongásként” jelennek meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy legtöbbször nem látni semmi jelét külső szemlélőként.
- A külső visszajelzések egyébként nagyon érdekesen hatnak az ilyesmire, a kezdeti kételkedés után erős magabiztosságot tudnak kialakítani, még akkor is, ha az érzés ott marad.
Az elmúlt 3,5 évben szerintem 100 fölött volt a különböző, általam látogatott, üzleti fókuszú eseményeknek a száma. Biztos vagyok benne, hogy több, mint a felére teljesen egyedül mentem.
Ez, a leírás alapján bizonyára érezhető, hogy rendkívül sok energiát igényelt. Nem könnyű ezzel a temperamentummal több száz, esetleg több ezer ember közé menni, ráadásul ennyiszer.
Ezért is invitálnék minél több embert jövő héten Máltára, hogy vegyen részt a Startup Festival nevű éves eseményen.
Mint ahogy sokan, én is a minőség és nem a mennyiség híve vagyok az ilyen eseményen történő ismerkedésnek. Tehát szeretem, a hosszabb, tartalmasabb beszélgetéseket, bár természetesen ez nem mindig sikerül.
És hogy mi várható az eseményen? Előzetesen nem vártam sokat, előadások, kiállítók, néhány regisztrációköteles workshop, na meg persze “végtelen lehetőség a kapcsolódódásra”. Viszont a 1on1 lehetőség, illetve az előzetes meetingfoglalási opció, melyet a DealRoom kínál, egészen zseniális. Ez szerintem sokat segít majd nekem is a korábbi eseményekhez képest, főleg a fentiekben.
Az esemény ingyenes, Máltán elképesztően jó idő van jelenleg, mindjárt indulok a munka utáni tengerben fürdésemre. A repjegyek október közepén olcsók, és nem egy ismerős érkezik, így remélhetőleg egy nagyobb csapattal élvezhetjük a Málta adta szórakozási lehetőségeket…Gyertek, jó lesz! :)
