4 min read

A hétvégékről… 1. rész

Talán az egyik legizgalmasabb kérdés egy nem máltainak, hogy

“mit is lehet csinálni ezen, az egyébként tényleg nagyon kicsi szigeten?”

A válasz nagyjából az, hogy bármit, aminek nincs köze lombos fákhoz, zöld erdőkhöz.

Normális esetben az ember képzelete, érdeklődési köre, pénztárcája és mobilitási eszközei keretezik a lehetőségek tárházát.

Az én, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos érdeklődési köröm, mint valószínűleg sok más emberé (sajnos) néhány dologra korlátozódik:

  • új helyek felfedezése
  • ismert és kedvelt helyek újralátogatása
  • ezen helyek listába rendezése
  • kávézás
  • kerékpározás
  • videók nézése arról, ahogy bringások kávéznak és arról beszélnek, hogy listába rendezik kedvenc helyeiket (https://youtu.be/5CqiT90b1aU?si=ISjBCfLpDiTMObd6&t=1135)
  • naplemente nézés
  • városnézés
  • nagy ritkán az éjszakai élet felfedezése
  • tengerben fürdés
  • újabban snorkeling
  • olvasás egy tengerparton
  • séta, erdőben, vízparton, városban, bárhol.

Persze lehetne még folytatni a sort, de talán nem érdemes, hiszen az sokkal fontosabb, hogy melyek azok a konkrét helyek, amelyek a tapasztalataim alapján tényleg megérnek egy látogatást?

És ezen a ponton mennyire jól jönnek a sok ember által úgy kritizált listáim?!

Ezekre pillantva jól látszik ugyanakkor, hogy ezt egy bejegyzésben feldolgozni képtelenség, hiszen egy ilyen kis szigeten is túl sok jó hely van.

A koncepció tehát az lenne, hogy minden ilyen, hétvégékről szóló írásban hozok egy-egy kedvelt és ajánlott helyszínt.

Lássuk hát:

Kávézók

Coffee Circus - Nem tudom hol, de biztos vagyok benne, hogy már láttam a logót valahol. Málta szerte különböző, bohém, újhullámos helyeken kínálnak specialty kávét, nagyon finom süteményeket, máltai csapolt sört és mindent, ami egy kávérajongót érdekelhet. Ha jól számoltam, Gozo-val együtt 10 db helyet nyitottak eddig.

A kedvenc helyem a Coffee Circus Smile, Rabatban található, közel a főtérhez, hangulatos utcácskák közé fogva. Ez az elhelyezkedés azért tökéletes, mert egyúttal jó felfedezési lehetőséget kínál Mdinához és Rabathoz.

Városi séta

Mdina és Rabat

Egy erőd egy hegy (vagy domb, attól függ miről nézzük) tetején, szűk utcák, autentikus építészet, lila murvafürt virága a falakon, kilátás a sziget nagy részére, néhány étterem és egy szuper fagyizó (Fior di Latte), amiből a városkapu mellett is található egy kitelepülés.

Mdina a hangulata miatt volt nagyon jó élmény, mely élményt tovább növel, hogy a lakásunk nappalija erre az erődre néz, így éjjel-nappal látható számomra.

Rabat, amely egyébként külvárost jelent, Mdina körül terül el, hasonlóan jó bóklászni a belvárosi részén.

Kicsit most bajban is vagyok, mert általában úgy szoktam várost nézni, hogy előtte nem tájékozódom az adott helyről, így nincs meg az eszköztáram egy részletes és szép bemutatáshoz. A taktika mindig az, hogy elkezdem felfedezni, sétálgatni, célirány nélkül, majd egy adott ponton, amikor elég sokat tapasztaltam, leülök egy fa alá (igen, ez itt sajnos nem fog menni… :-)) és elolvasom, mit érdemes még megnézni?

Na és mit?

Talán a katakombákat, itt ne számítsunk arra, hogy tágas lesz vagy egybefüggő, a börtönmúzeumot, bár itt még én sem jártam. Múzeumok, templomok, egyéb kulturális helyszínek szép számmal találhatók ebben a két kisvárosban.

És mivel nem tudok (és nem is célom) részletes bemutatót adni, leginkább azt tanácsolnám, hogy a leírt stratégiával induljatok el Mdina bejáratától, egy Fior di Latte fagyival, a többit pedig alakítsa a véletlen. Ha pedig mégis lenne egy fa alatti pad (jó igazából néhány fás rész pont lesz Mdina-Rabat határán), akkor fussátok át ezt a blogot, mert úgy látom neki megvan az eszköztára egy jó bemutatóhoz.

Bringakörök

Az edzés, kiváltképp a bringázás nagyon ideális, terápiás jellegű, feltöltő tevékenység tud lenni. Tud, amennyiben az ember nem regisztrál a Strava-ra és hajtja magát bele valamilyen önversengő spirálba 😊 Természetesen ennek is elejét lehet venni, megfelelő akarattal és azzal, ha tudatosítjuk magunkban, hogy nem profi sportolók vagyunk, hanem lelkes amatőrök.

Málta semmiképp sem a bringások mennyországa, hiszen hatalmas forgalom van, a sofőrök elég agresszívak, gyorsan mennek, a dombok sűrűn követik egymást, állítólag sok a kátyú (persze magyarként ez nem vehető észre), a buszok gyakran járnak és tolnak le minket az útról. És persze minden fordítva van.

Ennek ellenére Máltán biciklizni/edzeni jó.

Jó, mivel nagyon gyorsan adaptálódik a test ezekhez a szintkülönbségekkel teli útvonalakhoz. A stressz szint, amelyet a mellettünk centikkel száguldozó autók és buszok érzése tart fent, valószínűleg szintén jó (lelki) edzettséget ad.

Néhány forgalmasabb út mellett vannak zöldre festett, záróvonallal ellátott bringasávok. Ilyen például a part menti út, aminek egy része egészen sík.

Ahogy már említettem, a megérkezésemet követő 7. órában már egy szép piros országúti büszke tulajdonosa voltam. Kaptam hozzá számos dolgot, pl. 2 darab bukósisakot is. Ez jelzésértékű volt, amit akkor még nem tudtam.

Az első utam St. Julian’sból egy kerülő úton, ezen a part menti úton vezetett Mostára. A baloldali közlekedés, hátamon egy nehéz hátizsák, kezemben egy nagy zacskó, fémpumpával, bukósisakkal, kulcsokkal mind-mind fokozta azt a stressz szintet, amit át kellett élnem az első napomon itt.

Azóta viszont ez lett az egyik kedvenc útvonalam. Szinte végig védett, közel sík, és a tengerparton megy végig.

Ez tehát az első ajánlásom annak, aki megismerkedne a máltai bringás lehetőségekkel.

Nem lesz kényelmes, hajrá! 🙂

Strandok

Riviera Beach / Għajn Tuffieħa

Ennek a strandnak a híre még az érkezésem előtt megérkezett, hiszen idén a Forbes listája alapján ez a legszebb európai strand. Látatlanban is vitatkoznék ezzel, de tény, hogy az a tény, hogy egy hágó öleli körbe a strandot, nagyon nagy élményt tud adni az ide érkezőknek. Ez, illetve a sötét színű homokkal borított partszakasz a máltaiak egyik kedvecne. Természetesen a Coffee Circus is kinézte magának a helyet, így a strandra néző panorámával lehet élvezni a fent említett finomságokat.

A megközelítés busszal is egyszerű, mert célirányosan, több helyszínről jönnek ide buszok. A naplemente pedig a szikláról a legtökéletesebb talán az egész szigeten.

És ezzel a ponttal el is érkezünk ennek a bejegyzésnek a végéhez, mivel van egy, praktikussági szempontok miatt általam még kedveltebb strand, ami egy bringakör közepén helyezkedik el, a leírt naplemente helyszínnel pedig tökéletes munka utáni 1 órás edzés-fürdés-naplementenézős lehetőséget kínál.

Minderről pedig a 2. részben…